Az Így betonozz otthon blogposzt folytatásaként egy gyakorlatias példán keresztül megmutatjuk, hogy miért érdemes folyósító adalékszert alkalmazni, és milyen szempontokat kell megfontolni.
Szakmánkból kifolyólag sokszor találkozunk kollégáimmal házilagosan készült betonozással, melyet a kis mennyiség miatt nem gyári transzportbetonból készítenek, hanem otthon a többnyire narancssárga 120L-es, 550w-os, 86 dB-es keverővel. A recept a régi: víz + sóder + cement. Az arányok sokak számára nem fontosak: szürke legyen és folyjon a könnyebb bedolgozás miatt.
Leggyakrabban használt keverékösszetételi arány: 1rész cement, 6rész homokos-kavics, 0,6-0,7rész víz. De találkozunk olyannal is az interneten, hogy 75% homokos-kavics, 10% cement, 5% víz, a többi levegő és egyéb adalékszer, cementpótló stb.
Korábbi cikkünkben alaposan kiveséztük, miért fontos a jó keverési arány, a jó adalékanyag és cement megválasztás, ezt a jelenlegi írásunkban nem is részleteznénk külön.
A mostani írásban sokkal inkább egy haladóbb szemléletű betonozásra szeretnénk rávilágítani, mellyel nemcsak cementet lehet spórolni, hanem bedolgozhatóbb és tartósabb is lehet a betonunk. Mivel ez nem egy fizetett reklám, ezért konkrét márkát sem fogunk írni, de egy kis keresgéléssel az interneten mindenki megtalálja a megfelelőt.
De mi is az a folyósító-, más néven képlékenyítő adalékszer, melyet a szakma plasztifikátornak is nevez?
Klasszikus betontervezés esetén minél nagyobb a v/c (víz-cement) tényező, annál kisebb a szilárdság. A v/c tényező csökkentésével a friss beton konzisztenciája olyan mértékben csökken, hogy egy bizonyos határ alatt tömöríthetetlenné válik. A cementben még ekkor is van további potenciál, hogy a megszilárdult beton szilárdsága nagyobb legyen. Ezért olyan anyagra van szükség, amivel az adalékanyagszemcsék közötti súrlódást csökkenteni lehet (képlékenyíteni a keveréket), további vízadagolás nélkül.
Tehát a képlékenyítők és folyósítók legfontosabb tulajdonsága, hogy plusz vízadagolás nélkül növelik a frissbeton konzisztenciáját, ezáltal a bedolgozhatóságát, tömöríthetőségét, majd ezek következményeként a beton szilárdságát. Nem elhanyagolható szempont, hogy ezzel jelentős cementmegtakarítás érhető el!
A második ábrából kiolvasható, hogy a konzisztencia és a szilárdság is ugyanaz, de 10-25% cementmennyiséget takaríthatunk meg annak a révén, hogy a cementpép folyékonyabb lett folyósító adalékszer használata következtében.
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
Ha keverőben készítünk házilagosan betont, mindenki tapasztalta már, hogy a dobban lévő homok-kavics és cement keverék csak akkor tud a dob teljes felületéről leválni, ha viszonylag sok vizet adagolunk hozzá. A korábbi cikkünkben kitértünk arra, hogy miért nem jó sokkal több vizet alkalmazni a cement hidratációjához szükséges mennyiségnél.
A fölös víz ugyan látszólagos előnyt jelent a bedolgozásnál, azonban a simítás után már félórával jelentkeznek a bajok (kivérzés, zsugorodási repedések, töppedés stb). Ezek eredménye az lesz, hogy a betonunk nem lesz tartós, esztétikus és amennyiben kültéri a szerkezet a fagyállósága is elégtelen lesz.
Ahhoz, hogy az előzőekben felsorolt károsodások ne következzenek be, mindenképpen csökkenteni kell a betonhoz adagolt víz mennyiségét. A v/c tényező ideális értékét (nem vízzáró beton esetén) 0,40 - 0,45 közé kellene belőni. Ez azt eredményezi, hogy földnedves konzisztenciánál jobbat nehezen lehetne elérni viszonylag száraz adalékanyag esetét feltételezve. Ezt bedolgozni szerkezeti betonként nem lehet, gyakorlatilag a keverőből sem lehet kiborítani, mi több, még a dob belső felületéről sem válik le.
A megoldás az, hogy a képlékenyebb konzisztencia eléréséhez nem vizet, hanem folyósító adalékszert használunk. Ezt minden esetben a cementmennyiséghez kell igazítani (általában 0,3-0,5-1,0 tömeg %). Ügyeljünk rá, hogy az adagolt mennyiség nagyban függ a rendelkezésre álló adalékanyag nedvességtartalmától is!
Ha a figyelembe vesszük a korábbi cikkünkben közölt keverési arányokat, láthatjuk, hogy a v/c tényező folyósító adalékszer nélkül ~0,65-re adódott. Ez alatt nem lehet normálisan bedolgozni.
Folyósító adalékszer előnyei:
- minimum három konzisztenciával (F1 à F4) növelt keveréket eredményez
- minimális keverővíz igény
- tömörítés minimális, egyes esetekben öntömörödő beton is készíthető (házilag bonyolult)
- nem vérzik ki, nem szenved zsugorodási repedéseket, töppedéseket a beton felülete
- jelentősen csökkenthető a v/c tényező
- nyári melegben nehezebben távozik a víz a betonból a kötés miatt
- mikropórusok alakulhatnak ki, melyek a fagyállóságot növelik
- nagyobb a végszilárdság, hamarabb kizsaluzható
- tartósabb, tömörebb betont eredményez
A következő táblázatokban szemléltetünk egy gyakori, házi felhasználású C16/20 szilárdságú betont 4 féle konzisztencia osztályban folyósító adalékszer nélkül, majd folyósító adalékszer használatával.
Az első táblázatban látható, hogy a bedolgozható (F3-F4; „képlékeny-folyós”) konzisztencia eléréséhez azonos v/c tényező mellett jelentős cement és vízigény adódik.
A második táblázatban látható, hogy (F1; „földnedves”) konzisztencia esetén, v/c = 0,42 mellett, folyósító adalékszer alkalmazásával jelentős víz és cementmennyiség takarítható meg.
Természetesen a folyósító adalékszereknek is van költségük, így álságos lenne azt mondani, hogy minden sokkal olcsóbb így, azonban az kijelenthető, hogy a betonunk a kevés (minimálisra törekvés) vízfelhasználás miatt sokkal tartósabb lesz, nem vérzik ki, nem alakulnak ki zsugorodási repedések. Az utókezelést természetesen nem lehet elhanyagolni ebben az esetben sem!
Összefoglalva a lefontosabbakat:
- törekedni kell a kis v/c alkalmazására (0,40 - 0,44)
- használjunk folyósító adalékszert (cement tömegéhez viszonyítva (~0,3 – 1,0 m%)
- utókezelésre különös figyelmet fordítsunk!
Készítettünk próbakeverést is, melyet a következőkben mutatunk be.
A keveréshez a következő eszközöket és anyagokat használtuk fel:
- 120 L-es keverő
- Homokos-kavics (dmax = 24 mm)
- Ivóvíz
Cement: Hazánkban kereskedelmi forgalomban kapható egyik leggyakrabban használ cement a CEM II/B-M (V-LL) 32,5 R.
Ez a jelölés a következőt jelenti: összetett (kompozit) portlandcement, mely 21-35% között tartalmaz legalább két további fő alkotórészt (savas jellegű pernye és mészkő) a tiszta klinker mellett. 28 napos korban legalább 32,5 N/mm2 szilárdságú, nagy kezdőszilárdságú (rapid) cement.
A betonozás menete az alábbi képek szerint alakult:
Betonacél armatúra szerelése
Földnedves (alig földnedves) konzisztencia (F1)
Folyósító adalékszer adagolása
Folyós konzisztencia (F4)
Betonozásra várva
Betonozás közben
1 órás korban (zsugorodási repedések, töppedés nem tapasztalható)
2 órás korban (kivérzés nem tapasztalható)
A fenti írást összefoglalva elmondható, hogy a folyósító adalékszer alkalmazása nagyon hasznos segítség lehet a házilagos betonozáskor, de a megfelelő keverési arányra, a jól előkészített munkaterületre, valamint a frissbeton bedolgozására és utókezelésére mindig figyeljünk!