Mennyit tudsz engedni a feléből? Aranyozott papírra nyomtatjátok a terveket, vagy mi? Más fele ennyiért megcsinálja. Ne viccelj már, neked ez csak egy pár órás/napos munka. Egy kézi skicc kell, semmi más. A szelvényeket mondjátok be telefonba, a többit megoldjuk. Az ilyen és ehhez hasonló mondásokból lassan könyvet tudnánk írni, de valószínűleg nem csak mi, hanem a mérnökirodák többsége is. Ha kíváncsi vagy, hogy miért kerül a tervezés és szakértés annyiba amennyibe, vagy csak simán turkálnál a statikus zsebében, akkor ez az írás Neked született!
Bosszankodtál már valaha azon, hogy milyen sokba kerül egy házat megterveztetni, vagy egy szakvéleményt elkészíttetni? Ezt a kérdést sok szempontból körül lehet járni. Rögtön fordítsuk is meg a kérdést, és kezdjük onnan, hogy mennyit ér meg Neked egy lakás vagy ház vásárlása előtt, hogy egy rakás bosszúságot és költséget megspórolj? Amíg a 0,5-1,5%-os ügyvédi költséget, vagy az ingatlanos 3-5%-os jutalékát szó nélkül kifizeti az ember, mert számított rá, addig minden további tételt, például egy tervező vagy szakértő egyszeri díját igyekszik megspórolni. De mi van, ha álmaid otthonát nem lehet úgy átalakítani, ahogy elképzelted, vagy csak rendkívül költségesen?
Egy építkezésnél vagy átalakításnál minél inkább előkészített a beruházás, annál kevesebb meglepetés éri az embert; készüljenek kivitelezési szintű tervek, és az azokon alapuló árazatlan költségvetéssel versenyeztesd meg a kivitelezőket! Enélkül nemigen lehet számon kérni az építkezés során a tervezett műszaki tartalmat, a költségeket pedig nagyon nehéz kordában tartani. Egy-egy vitás tételen a tervezési vagy szakértési díj többszörösét el lehet bukni, és akkor hol van még a kulcsátadás?
Szóval az egyértelműnek tűnik, hogy a tervezőt vagy szakértőt a saját jól felfogott érdekedből sem érdemes kihagyni a játékból, de vegyük is sorba, hogy miért kerül annyiba, amennyibe!
Árverseny
Vannak olyan szolgáltatások, amelyeknél az ember nem nagyon kérdőjelezi meg annak az árát, hanem elfogadja azt. Ilyen a fodrász, akit megszoktál, az autószerelő, aki általában üzemképessé teszi az autódat, a fogorvos, aki ismeri az előéletedet, de ha ingatlanban gondolkozunk, akkor az adásvételnél szintén ilyen szereplő az ügyvéd vagy az ingatlanközvetítő.
Az építőipari tervezés viszont nem ilyen műfaj, hanem általában sokszereplős, igazi versenyhelyzettel, ahol nagyon sokszor a legalacsonyabb ár nyer. Tudom, a többi szolgáltatásnál is van versenyhelyzet, de ott sokkal könnyebben össze tudod hasonlítani a végeredményt: jól vágja-e le a hajad, finom-e a kifli, stb.
Ha egy laikus szemszögéből nézzük a kérdést, akkor két statikus közül, akik mindketten érvényes tervezői jogosultsággal rendelkeznek, akkor csak az ár számít, nem? Hiszen mindkettőnek azonos a képesítése, mindkét szakember terveiből épült ház meg kell, hogy álljon. Versenyhelyzetben a személyes tapasztalat, a naprakész szabványismeret, vagy a kivitelezés közben alkalmazott technológiák ismerete viszont értelemszerűen nagyon el tudja billenteni a mérleg nyelvét, és akkor a célszoftverekről, az irodai infrastruktúráról, vagy a tervezőcsapat összeszokottságáról még egy szót sem szóltam.
Nem mellékes szempont az sem, hogy a tervek leadása után a tervezőt elnyeli-e a föld, vagy az esetleges módosításokat le tudja-e gyorsan kezelni, és tud-e a kivitelező kérdéseire és felvetéseire konstruktívan reagálni.
Azon kívül, hogy árverseny van, senkinek nincs egy olyan díjszabása, amiből egy érdeklődő pillanatok alatt ki tudja kalkulálni a tervezési vagy szakértési díjat. Minden beruházás más és más, eltérő költség- és időkerettel, a tervezési folyamatot komolyan befolyásoló egyéb tényezőkkel. Megjegyzem, egyébként ez a legszebb a szakmánkban, hogy nincs két egyforma feladat. Ebből fakad, hogy az árajánlat adásánál elég körültekintően kell eljárni, és több oldalról megközelíteni a feladatot: van-e szükség különleges tartószerkezeti megoldásokra vagy technológiákra, mennyire jól becsülhető meg a beruházás összköltsége, milyen irodai kapacitásokat köt le az adott időszak alatt.
Ebből általában az a furcsaság szokott kialakulni, hogy minél többet foglalkozol egy árajánlat elkészítésével, és minél alaposabban felméred a tennivalókat, annál pontosabb becslést tudsz adni, ami általában magasabb tervezési díjat is jelent, mintha csak felületesen rávágnál egy számot.
Itt szokott általában elválni a … tapéta a faltól, vagy mi, mert aki egy picit is utánamegy egy alaposan kidolgozott árajánlat tartalmának, az értékelni szokta azt, ha annak megírásakor a lehető legkörültekintőbben próbálunk mindenre gondolni. Aki csak egy számot lát, az utána a bevezetőben felsorolt bicskanyitogató mondatokkal próbálkozik be.
Az alapos árajánlat készítése pedig nagyon sok időt és energiát fel tud emészteni, miközben a határidős, már leszerződött munkáknál is helyt kell állni. Ezért nem szokta senki szeretni azt, ha csak túráztatják egy árajánlat elkészítésével, amikor pontosan tudják, hogy nem tőlük fogják megrendelni az adott munkát. Dupla és tripla árat pedig lehet ugyan mondani egy feladatra, de nagyon rövidlátónak kell lenni ahhoz, hogy ezt valaki jó ötletnek tartsa. Az első pár csillagászati összeg után valószínűleg nem fognak többet megkeresni. A személyes véleményem az, hogy sokkal inkább kifizetődő dolog nemet mondani, mint kamu árakkal orrba vágni a gyanútlan érdeklődőt.
Miért nincs egységes díjszabás?
A fentiekből következik, hogy nincs két egyforma feladat, megrendelő, idő- és költségkeret. De nincs két tökéletesen egyforma statikus vagy mérnökiroda, így egységes díj(szabás) sem. De mit mond erről a Magyar Mérnöki Kamara és a Gazdasági Versenyhivatal?
Az MMK véleménye szerint a megfelelő színvonalú munka érdekében szükség van arra, hogy a mérnökök egy előre meghatározott minimum ár felett dolgozzanak. A MÉDI díjszabása erre a problémára akar megoldást adni, több-kevesebb sikerrel. Az MMK díjkalkulátora szerinti ár 67%-nál kisebb összeg kirívóan alacsonynak, míg a 150%-nál nagyobb kirívóan magasnak számít. A kalkulátor sajnos egy sor fontos szempontot nem tud figyelembe venni, de kiinduló pontnak nem feltétlenül rossz, ha az ember ismeri a korlátait.
A Gazdasági Versenyhivatal viszont a szabad verseny korlátozását látja az egységes díjszabásban. Mindkettőben van igazság, és még sok víznek le kell folyni a Dunán, hogy olyan szakmai konszenzus alakuljon ki, amihez mindenki tud és akar is igazodni.
De ha nincs is egységes díjszabás, azt nem nehéz belátni, hogy mindenkinek – legyen az beruházó, kivitelező, vagy tervező – alapvető érdeke, hogy a színvonalas munkához szükséges feltételek adottak legyenek, beleértve a korszerű irodai infrastruktúrát, célszoftvereket, tapasztalt és képzett mérnököket. Ehhez pedig pénzre van szükség, ami egy jól előkészített beruházásnál nagyon gyorsan megtérül.
Mennyibe kerül egy mérnökirodát fenntartani?
Általában elmondható, hogy egy mérnökiroda életében a pénz nehezen és lassan jön, de nagyon könnyen és gyorsan megy. Amíg a bevételi oldalon kizárólag a tervezési vagy szakértési díj áll, addig ezzel szemben sorakoznak fel a vállalkozást terhelő adók, járulékok, biztosítási díjak, ilyen-olyan kamarai kötelezettségek és tagdíjak, továbbképzések, üzemorvosi vizsgálatok, szoftverek és hardverek, munkaruházat, irodafenntartás és rezsiköltségek, műszerek és eszközök, és nem utolsó sorban a fizetések. A mennyibe kerülünk magunknak témakörről ezt az írást meleg szívvel ajánlom, mert igen érzékletesen enged betekintést abba, hogy milyen költségekkel kell számolnia egy mérnökirodának.
A kissé aránytalan bevételi-kiadási oldalnak az időbelisége is elég sajátos: amíg a kiadásokat nagyon rövid határidőkkel és rendszeresen kell fizetni, addig egy tervezési folyamat időben nagyon változatos képet mutat, de a gyorsaság-lassúság tengelyen ez utóbbi felé közelít. Minél összetettebb és nagyobb egy beruházás, annál több idő telik el a munka kezdete és a tényleges pénzügyi teljesítés között.
Amikor pedig azt gondolod, hogy az el- és befogadott számla már egyenes út a boldogsághoz, akkor találkozol azokkal a tételmondatokkal, amik ennek a folyamatnak a további elhúzódását vetítik előre. A kezdők a szokásos sablonokat mondják, de ezek uncsik, mindenki ismeri ezeket. A haladó versenyzők simán bemondják, hogy már elutalták, miközben nem. Esetleg lehet valami teljesen más munkára hivatkozni, hogy de hát ő sem kapta még meg a pénzét. Erős a késztetés, hogy a kifogásokból egyszer könyvet írjunk, mert ha nem a mi bőrünkre menne, nagyon-nagyon jól szórakoznánk rajta. Na jó, néha így is.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy amíg a péktől nem tudjuk elvinni a kiflit, és csak utólag fizetni 30 (40-45) napra, mert pofán verne minket a péklapáttal, addig ezt a mérnökökkel simán meg lehet tenni. Az ütemezett fizetés és előleg műfaja szerencsére sokat tud segíteni a likviditási problémákon, és úgy tapasztaljuk, hogy aki megbecsüli a munkánkat, és örömmel dolgozik velünk, az a számlák időbeli teljesítésére is figyelni szokott.
De mennyit keres egy mérnök?
Aki kíváncsi, hogy milyen végzettségekkel mennyit lehet keresni, és hajlandó statisztikai adatokba fejest ugrani, annak ez a honlap lesz a legjobb barátja. Akinek hús-vér barátai is vannak, mert a munka mellett van ideje szociális életet élni, az a hasonló cipőben járóktól tud tájékozódni a fizetéseket illetően. A gyakorlat és munkakör függvényében online felületeken is meg lehet nézni, hogy milyen átlagos bérezésre lehet számítani, de készült nagyon alapos elemzés is az építőipari fizetésekről, női-férfi bontásban.
De ezek csak számok, és ha valaki igazán tapasztalt, ügyes mérnök szeretne lenni, a szamárlétrát végig kell járnia, és tudomásul kell venni, hogy sok-sok évet kell ledolgozni és tanulni ahhoz, hogy valaki igazán önálló és széles látókörű legyen.
Ugyanakkor egy mérnökiroda legnagyobb értéke maga az ember, legyen akár kezdő, vagy tapasztalt, rutinos öreg róka, és a megbecsültségét többek között a pénzzel tudjuk kifejezni.
Summa summarum, versenyképes szolgáltatásokat határidőre csak célszoftverekkel és jól összeszokott tervező társasággal lehet nyújtani, és ennek ára van. De amíg ebben nincs szakmai konszenzus, addig a mérnökszakma elismertsége, illetve annak hiánya miatt is hiába sóhajtozunk. Addig pedig mindig lesz valaki, aki fele ennyiért megcsinálja.