A hogyan (ne) vegyünk családi házat sorozatunk első részében azt jártuk körül, hogy egy ilyen nagy volumenű beruházásnál, mint a lakás és családi ház vásárlása, miben tud egy szakember segíteni, majd a második részben az alapozás és szigetelés témakörét taglaltuk kicsit. A sorozat következő, harmadik részében megnézzük, hogy milyen gyanús jeleket és károsodásokat keressünk a falakon, ha nem akarunk nagyon mellé nyúlni a vásárlásnál.
A teherhordó falazatok esetében van pár gyanús jel, amit laikusként is viszonylag könnyen ki lehet szúrni, és ezek a tipikus hibák általában az elégtelen hő- és vízszigetelés miatt alakulnak ki. Fontos megjegyezni, hogy tulajdonképpen minden problémára létezik megfelelő műszaki megoldás, a kérdés inkább az, hogy akarunk-e ezzel vesződni, pénzt, időt és energiát belefektetni. Ha ez egy olyan sokparaméteres történet, amiben a környék, az épület sokkal többet nyom a latban, mint a beköltözés ideje, vagy esetleg a rá fordítandó pénzösszeg, akkor hajrá, máskülönben pedig talán egyszerűbb keresni egy másik házat.
Az előző részben tárgyaltuk a falak vízszintes, általában talajnedvesség elleni szigetelésének fontosságát, és a teljesség igénye nélkül említettünk pár bevált módszert ezek helyreállítására, illetve cseréjére. A következő képeken látszik, hogy a külső falon kb. 1,0 m magasságig vakolatfelújítás látható. A mintegy 60-70 évvel ezelőtt épült háznál a feltárás után láthatóvá vált a bitumenes szigetelés károsodása, jelen esetben körömmel kaparható volt, a lemezes részek könnyedén morzsolódtak. Ilyen épület vásárlása esetén minimum legyen gyanús a lábazati festés, mert melyik tulajdonos festené le a házát körben csak az alsó 1 méter magasságban?
A kapillárisan felszívódó nedvesség általában kifelé és befelé is távozhat a falazatból. Amíg a belső oldalon nem észleli az átlagember a nedvesség okozta károsodást, festékleválást, a glett, vagy tapéta púposodást, általában nem is foglalkozik a jelenséggel. Vásárlásnál, ha nincs nálunk nedvességmérő műszer, mindenképpen érintsük meg a tenyerünkkel a homlokzati falak belső oldalának alsó 50-60 cm-ét. Amennyiben hidegebb, nyirkosabb érzést tapasztalunk, mint feljebb biztosan vizesedik a lábazat, tehát a vízszigetelés vagy megsérült, vagy nem is volt. Utóbbi esetben látható károsodás is jelentkezik.
A külső oldalon később jelentkeznek a károsodások, azonban az idő előre haladtával, ami néhány évet jelent, sokkal látványosabb és elrettentőbb. Mindenki látott már fagyás-olvadás ciklikus változása miatt felpúposodott, töredezett lábazatot, csak legfeljebb nem tudatosította magában. Ezek a károsodások mind a nedvesség, a víz jelenlétére vezethetők vissza. Házi feladatként mindenki nézzen körül a szűk lakókörnyezetében, biztos vagyok benne, hogy mindenki talál ehhez hasonló példákat.
Sajnos sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a tulajdonosok a károsodások valódi okait nem tárják fel, hanem házilagosan, a tüneteket kezelve nekiállnak a „helyreállításnak”. Ezzel valójában csak pénz dobnak ki az ablakon, pár év múlva a probléma ismét előjön. Amíg a függőleges nedvességáramot nem szüntetjük meg, ne várjuk azt, hogy a lábazat a helyén marad.
Sokszor hallottam már, hogy leverjük a cementvakolatot és vékonyvakolatot teszünk fel, mert az vízálló. Valóban a műgyanta bázisú lábazati vékonyvakolatok jól viselkednek a csapóesővel szemben, de vajon belül a lábazati falban felszívódó, majd onnan kifelé távozó víznyomással (negatív víznyomás) szemben is ellenálló? A választ talán mindenki sejti: nem.
Egyrészt, ha az aljzat nem eléggé szilárd, akkor már a lábazati vékonyvakolatot lenyomja, ha ez megfelelőnek bizonyulna, akkor a felette okoz károsodást. A víz utat talál magának, a kérdés mindig csak az, hogy ki a leggyengébb láncszem? Vannak olyan tulajdonosok, akik nem igazán hajlandóak költeni a károsodások helyreállítására, de felismerik, hogy baj van. Ilyenkor jön jól a cementes fröccsvakolat. Egyszerű, igénytelen, és garantáltan elriasztja a leendő vevőt.
További kerülendő megoldás a belső oldali vízüveges kenés. Ebben az esetben a víz a kenés tetejéig képes felszívódni és ott távozni. Így minden esetben javasoljuk a vízszintes falszigetelés helyreállítását, vagy cseréjét mielőtt a lábazat és homlokzat hőszigeteléséhez hozzá kezdenénk!
Az eddig tárgyalt esetekben láttuk, hogy a víz nem nagy barátunk. A károsodások másik nagy csoportja - a vízszigetelések mellett - a hőszigetelések hiányosságára, hibáira vezethetők vissza. Helyszíni szemlék során sokszor találkozunk olyan megoldásokkal, melyeket nehéz megmagyarázni. Valójában lehet, hogy a tulajdonos sem tudja, miért csinálta ezt. A parapet konvektor mögötti „havannabarnás” ragasztása ennek az egyik iskolapéldája, amit csak igazán erős idegzetűeknek ajánlunk megtekintésre! Mielőtt bárki azt gondolná, hogy van mögötte hőtükrös fólia, megnyugtatom, hogy nincs.
Nem értünk egyet a belső hőszigeteléssel, de ha már beépítünk egy panel loggiát és fűtött teret készítünk belőle, inkább vastagítsuk meg a loggia mellvédfalat befelé, ezáltal a hőtároló tömeget növeljük például pórusbeton lapokkal, mint hogy az alábbi igénytelen megoldást válasszuk. Ez a megoldás több okból is rossz. Az egyik, hogy szinte alig jelent valamint a komfortérzetben az 5 cm EPS tábla, a másik, hogy semmilyen felületkezelést nem tettek rá utólag. Ezáltal az UV sugárzás látható módon károsította, felülete porlik. Az utólagos barkácsolásoknál az is gond, hogy nem megfelelően rögzítik. Nem elég csak ragasztani, mert az szélszívásnak nem tud ellenállni, és egy szeles vasárnapi, tavaszi napon csak a homlokunkat fogjuk ráncolni ahelyett, hogy egy jó eszpresszót kortyolnánk a teraszunkon. A szigetelést minden esetben mechanikailag is rögzíteni kell erre alkalmas tárcsás polisztirol rögzítőelemekkel!
A legtöbb hagyományos falazatnál (kis/nagyméretű tömör tégla falazat, ikersejt falazat, B30, stb.) probléma a korlátozott hőszigetelő képesség, és a nem megfelelő falszerkezeti hőátbocsátási tényező. Ezeket a falazatokat az érvényben lévő épületenergetikai rendeletnek megfelelően hőszigeteléssel kell ellátni. A hőszigetelés vastagságát, anyagát minden esetben szakemberrel kell méreteztetni. Nekifuthatunk persze úgy is, hogy megveszem azt a "Kádár-kockát", bővítem, majd ráteszek 10 cm "hungarocell dryvitot", de tisztában kell lennünk azzal, hogy számottevően nem fog javulni az épület energetikai besorolása.
Most egy pillanatra álljunk meg, és gondoljunk bele abba, hogy az állványozás díja ugyanannyi 10 cm és 25 cm hőszigetelés kivitelezésekor is! Utólagos hőszigetelés vastagságánál gondoljunk arra, (mielőtt gondolkodás nélkül feltesszük a 10 cm-es EPS táblákat, mint ahogy a szomszéd Marikánál is van) hogy +2, vagy +4 cm-rel vastagabb szigetelés fajlagosan „csak” pár 100 Ft-tal kerül többe m2-ként, de energetikailag számottevő javulás érhető el. Apropó, ha a mesterember azt mondja, hogy de hát egész életében így csinálta, akkor az csak jó lehet, nem? Nem.
Összegezve, ha házat, vagy lakást veszünk, az az egyik legnagyobb beruházásunk lesz, amit kellő építőipari jártasság nélkül nagyon el lehet szúrni. Reméljük sikerült felnyitni a leendő házvásárlók szemét, hogy 10-20 m2 más színű festés, textúra esetleg hólyagosodás, vakolatmállás, vagy elszíneződés milyen további többletköltséget okozhat vásárlás után. Legyen mindig gyanús, ha az épület szépen ki van festve fehérre, mikor eladásra vár! És hogy milyen árulkodó jeleket keressünk egy ház vagy lakás vásárlásakor, a következő posztunkból kiderül!