A diplomaírásról már ejtettünk szót korábban, és adtunk pár tippet, amivel a szerkezet-tervezős tömegből ki tudsz emelkedni. De hogyan érdemes hozzá látni a feladathoz, mekkora épületet vagy hidat érdemes választani, mire érdemes a számítások és a rajzok elkészítésénél figyelni, és hogyan tudsz a prezentációra felkészülni? Megkérdeztünk egy vérbeli profit, aki az iroda alapítótagjai 2/3-ának a diplomatervezésében segített. Olvassátok szeretettel első vendégposztunkat, és nagy köszönet Madaras Botondnak a jó tanácsokért!
Diplomatervezés
"Akár azt hiszed, hogy képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz" – mondta Henry Ford, és természetesen igaza lett. Előfordul ugyanakkor, hogy a legnagyobb igyekezettel párosuló szándék is csak meddő sárdagasztásnak tűnik, messze nem olyan az eredmény, mint azt előzetesen elképzelted. Az első diplomamunka elkészítésének elvitathatatlan sajátossága, hogy vakrepülésként kezd bele minden hallgató.
Mit csináljak, hogy csináljam, hogyan mutassam be – megannyi kérdés, hiszen korábban csak jól körülírt részfeladatok megoldása volt az elvárás, melyeket legtöbbször – valljuk be nyugodtan – soha nem „nulláról” kezdtél. A diplomamunka, diplomaterv más műfaj – írásomban arra vállalkozom, hogy segítséget adjak az első lépésekben. A BME Építőmérnöki Karának Hidak és Szerkezetek Tanszékén diplomázó hallgatók külső konzulenseként szerzett tapasztalataimat foglalom össze – „szerkezetes” diplomamunkákról.
Madaras Botond - Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán végezte, majd a londoni Imperial College of Science, Technology and Medicine vendéghallgatójaként szerkezetek szeizmikus terheinek vizsgálatával foglalkozott. Mérnöki pályáját tartószerkezeti tervezőként kezdte a Mélyépterv Komplex Mérnöki Zrt-ben, majd irodavezetőként dolgozott a Terraplan ’97 Mérnökiroda Kft-nél. 2013-tól az ÉMI-TÜV SÜD Kft-nél volt osztályvezető, később ügyvezető igazgató. 2019 óta saját irodájuk, az mdrs2 Kft. ügyvezetője. Mellette publikált a Vasbetonépítés folyóiratban, a Mérnök Újságban és az Építéstechnika folyóiratban. A munkája mellett mindig kiemelten támogatta a fiatalok képzését, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mestertanára, valamint a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke.
A mai, kétlépcsős felsőoktatás nehéz hozománya, hogy az alapképzés zárásaként elkészítendő diplomatervet – jó esetben - mindössze három és fél év után kell elkésztened. De nem csak elkészítened kell, hanem a témát is szinte önállóan kell kiválaszd. Sokszor ez bizonyul a legfogósabb feladatnak, érdemes felkészülni rá! Vágunk is bele – de hogyan is vágj bele? Milyen szempontokat vegyél figyelembe?
Témaválasztás
Szinte minden hallgató tudja, hogy mit szeretne tervezni. Házat vagy hidat. Azaz valamilyen házat vagy hidat. Sokszor hiába is javasol a konzulens egyéb témákat, tántoríthatatlan a hallgató. Egy jó diplomatéma – tervezési feladatról beszélünk – fő kritériumai az alábbiak:
- Megfelelő méret, komplexitás. Nem jó a nagyon egyszerű feladat, de legalább annyira nem jó a túl összetett feladat – egyszerűen nem lesz idő feldolgozni és bemutatni. Válassz középről!
- Legyen áttekinthető a (tartó)szerkezete. A diplomaterv fő erénye, ha lépésenként, követhetően jutsz el a dokumentált tervekig. Megtévesztő lehet egy egyszerűnek tűnő, ámde hektikusan alátámasztott síkemez (értsd: mai lakóépületek zöme) – egy ilyen szerkezethez jó közelítő számítást készíteni szinte lehetetlen. Olyan szerkezetet javaslok, melyet logikusan felépített „kézi” számítással is vizsgálni tudsz.
- Legyen érdekes. Mindenképpen könnyebb jó eredményt elérni (és egy élvezetes, izgalmas félévet teljesíteni), ha nem sablonos, számtalanszor fel – és kidolgozott témát választasz. A bíráló is ember, nem szereti ugyanazt a témát huszonharmadszor olvasni.
Tanulmánykészítés
A tanulmány az a bizonyos púp a hallgató hátán. Túl kell esni rajta, hiszen előírták. Nem is csoda, hogy a tanulmányok többsége unalmas, panelekből építkező anyag. Itt is igaz a kevesebb több elv: egy jól megválasztott részterületet igényesen be lehet mutatni, míg a százszor ismételt „Födémek tartószerkezeti rendszerei” témájú tanulmány bizonyosan felszínes és unalmas lesz. Keress egy izgalmas részterületet! A másik fontos javaslatom: törekedj szépen igényesen megfogalmazott anyagot beadni. Egy nyelvileg igénytelen tanulmány szakmailag sem lehet jó – nem utolsó sorban a bíráló is díjazni fogja az igényességed!
Vázlattervek elkészítése, közelítő számítás
A szerkezeti vázlatok elkészítése és azok közelítő számítása talán a legfontosabb része a diplomatervnek. Itt segít a legtöbbet a jó témaválasztás. Nagyon fontos a tiszta, követhető dokumentáció, a szerkezeti hierarchiához igazodó felépítés. Tegyél az anyagba sok magyarázó ábrát, legyen olyan, hogy egyszerű „átlapozással” is követhető legyen a logikád! Kerülendőnek tartom itt a „gépi” számításokat, hiszen pont az a lényeg, hogy a szerkezet viselkedését megértve készítsd el a közelítő számítást, méretfelvételt. Nem baj, ha a feltételezéseid konzervatívok – ez a helyes megközelítés. A jó közelítő számítás 10-20%-ra megközelíti a részletes számítást (természetesen ez nagyon függ a szerkezet komplexitásától), de a biztonság oldalán marad. A valós tervezési feladatoknál is ez a megszokott.
Részletes számítás
Manapság a részletes számítások kivétel nélkül valamilyen célszoftverrel készülnek (végeselemes modell, testmodell, stb.). Ez a valós tervezési feladatoknál sincsen másképp, de egy diplomatervnél kiemelten fontos, hogy a követhetőség megmaradjon. (Gondoljunk ismét a bírálóra!) Egyetlen diplomamunkában sem kell nagyméretű adathalmazokat, áttekinthetetlen, érthetetlen – vagy értelmetlen… - ábrák tucatjait közölni (ha ez mégis fontos, kerüljön be mellékletként). Spékeld meg a számításokat magyarázó feliratokkal, mondatokkal – tulajdonképpen azt kell szem előtt tartani, hogy egy hozzáértő mérnök gyors átolvasással is megértse, hogy mit és miért számoltál. Nem attól jó egy számítás, ha teljesen „gépesített” és hat értékesjegyre kerekít. Ha az első két értékesjegy helyes – és egybecseng a közelítő számítással -, akkor nagy baj már nem lehet.
Tervek, műszaki leírás
Minden diplomázó hallgató biztos benne, hogy az utolsó héten el tudja majd készíteni a terveket. Nos, van egy rossz hírem, ez soha nem sikerül – és ennek egyszerű oka van: egyszerűen nem fogod tudni, hogy mit és hogyan kell ábrázolni, megrajzolni. Akkor is időt kell hagyni a tervek elkészítésére, ha a szoftver használata készségszinten megy. A terveknek meg kell „érnie”. A tervdokumentáció része a műszaki leírás, itt kell megadni minden olyan információt, ami a megvalósítás során fontos lehet. Ne a számítási eljárást mutasd be, ne azt részletezd, hogy milyen döntést hogyan hoztál meg. Gondolj arra, hogy mi segítene neked, ha kivitelezőként találkoznál a terveiddel! A műleírás legyen szabatos, szakmailag és nyelvileg is igényes dokumentum.
Prezentáció
Az államvizsgán be kell mutatni a munkádat, erre nem több, mint 10-15 perced lesz (amibe legtöbbször beleértendő a bírálók kérdéseire adott tételes válasz is). Ez nem könnyű műfaj, érdemes jól megválasztani azt a 8-10 diát, amin be tudod mutatni a munkádat. Kerek, kompakt előadást készíts, olyan hallgatóságra készülj, akik akkor találkoznak először a munkáddal. Nem érdemes apró részletekben elveszni, inkább a munka átfogó bemutatására törekedj. Végszóként összegezve, diplomamunkát készíteni izgalmas dolog – a szó minden értelmében. 14 hét nem sok idő, de megfelelő előkészülettel és támogató konzulensekkel nagyon szép anyagot lehet készíteni.
Hidd el, hogy így van, hiszen Henry Ford is megmondta: "Akár azt hiszed, hogy képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz!"