Jó eszközök, megfelelő alapanyagok, pontos és türelmes munka, idő, szakértelem, gyakorlás és gondos utókezelés. Mérnökként ebben éljük a mindennapjainkat, de van, amikor konyhakötény mögé bújva is pontosan ezekre a dolgokra van szükség. Gondolatok a kelt tészta készítésről mérnöki szemüvegen keresztül – Baranovszky Ádám írása.
Mostanában sokszor készítettem kelt tésztát. Engem a tészta összeállítása, összegyúrása, életre keltése majd megsütése nagyon kikapcsol, javaslom mindenkinek kipróbálásra ezt a relaxációs formát. Az egyes fázisok elvégzése közben mérnökként óhatatlanul észrevettem a durva párhuzamot a kelt tészta készítés és az építőmérnöki tervezés között.
Fázisok:
- Megfelelő eszközök
- Megfelelő alapanyagok
- Pontosság - nem csak grammban
- Dagasztás - az előkészítés fontossága
- Pihentetés - a makulátlan eredményhez idő kell
- A sütés
- Miután megsült - az utógondozás fontossága
#1 Megfelelő eszközök
Jó munkaeszközök nélkül bármilyen munkát végezni szörnyű, ez igaz a kelt tésztákra is. Egyszerű, de hasznos eszközök kellenek. Egy jó mérleg, nyújtólap, tésztadaraboló, ecset a kenegetéshez, vagy éppen vízspriccelő.
Lehet csinálni kenyeret, zsemlét és péksütit ezek nélkül is, de jóval nehezebb feladat, és a végeredményen is érződni fog az eszközök hiánya, csakúgy, mint a tervezési munkánál. A tervezés eszközeit az a háttér jelenti, melyet egy mérnökiroda kialakít a feladatok elvégzéséhez. Ebbe a kategóriába rengeteg dolog tartozik. A kézenfekvő tervezői célprogramoktól kezdve a székek kényelmén keresztül az irodai kávé minőségéig sok minden, és még sorolhatnám...
#2 Megfelelő alapanyagok
Bármit főzöl, gyorsan nyilvánvalóvá válhat, hogy jó alapanyag nélkül az étel sem lesz az igazi, hiába adsz bele mindent a tudásodból. Nézzünk egy egyszerű példát, például a húslevest. Aki próbált már nagy áruházlánc polisztirol tálcácskáin sínylődő színtelen húsokból húslevest készíteni, és készített valódi, földet kapirgáló tanyasi tyúkból, az tudja miről beszélek.
Ugyanez igaz a kelt tésztákra is. A jó minőségű, és megfelelő szemnagyságúra őrölt liszt elengedhetetlen, csakúgy, mint a friss élesztő és a szép tojás.
Az építőmérnöki tervezési munkában az alapanyag kétféleképp értelmezhető. Egyrészről maga a tervezési feladat az alapanyag. Hogy ezt mennyire válogathatjuk meg, arról egy külön blogbejegyzést írhatnánk... mindenesetre az kézenfekvő, hogy egy szívünkhöz közelálló feladatot mondjuk normálisan tartható határidővel szívesen csinálunk.
Ez tehát jó alapanyag arra, hogy megfelelő minőségű tervek készüljenek. Sokkal fontosabb azonban a tervezési munkában a másik alapanyag, maga a tervező. Az ember, a mérnök. Egy jól képzett, rutinos mérnök jó szolgálatot tehet, de még jobb, ha több, jól képzett, összeszokott mérnök áll rendelkezésre egy feladat megoldásához. Persze nem születik senki mérnöknek, lehet valaki kezdő is a csapatban, csak meg kell találni a helyét. Ezeket az alapanyagokat, ha összegyúrjuk, joggal reménykedhetünk abban, hogy a végeredmény jó lesz.
#3 Pontosság – nem csak grammban
A kelt tészták precizitást igényelnek, így gyakorlatilag minden összetevőt mérni szükséges. Persze a mérés önmagában nem elég, mert a kelt tészta készítéshez rutin is szükséges. Tudni kell, hogy a kimért mennyiségekhez esetleg még szükséges-e egy kis liszt vagy víz a dagasztás közben. Ez a tudás csak a gyakorlattal jön. Pár tészta megdagasztása után rá lehet érezni.
A tervezői munka során a precizitás elengedhetetlen. Ezt nem is hiszem, hogy túl kell ragoznom, ez evidencia. Ugyanakkor a pontosság mégsem minden, de jó alap arra, hogy ha valami menet közben változik, akkor az adott tervezői reakció gyors és jó lehessen. Ezáltal a végeredmény is megfelelő legyen.
#4 Dagasztás - az előkészítés fontossága
A dagasztás az egyik legfontosabb művelet. Az alapanyagok összekeverését követően a tészta szépen lassan tésztává válik a kezünk alatt. Persze lehet géppel is dagasztani, de véleményem szerint a kézi dagasztás az igazi. Ahogy dolgozik az ember, egyre jobban érzi, hogy alakul a tészta, és elkezd élni.
Elkezdenek kialakulni a sikérszálak, a levegőbuborékok, melyek tulajdonképpen a kelt tésztát kelt tésztává teszik. Ha a dagasztásba nem teszünk elég munkát, időt és persze szeretetet, biztosan nem lesz jó a végeredmény.
A tervezési munkának is több fázisa van. A megfelelő előkészítés a dagasztáshoz hasonló. A sok szakág elkezdi összekeverni az alapanyagokat, és elkezdik dagasztani azt. Kialakulnak azok az alapvető vonalak, melyeket tanulmánytervben, engedélyezési tervben rögzít is. Ha az ebben az időszakban beletett munka nem elég jó minőségű, akkor az a projekt nagyon nagy hátrányból indul a kivitelezési tervi fázisban, tehát nem érdemes lépten-nyomon azt hangoztatni, hogy majd kiviteliben megoldjuk, mert az első fázisban befektetett energia többszörösen térülhet meg a későbbiekben.
#5 Pihentetés – a makulátlan eredményhez idő kell
„Mikorra kell? Tegnapra, féláron.” Sajnos mostanában a tervezésben sokszor ez az irányelv az időt illetően. Pedig jó munkához idő kell, tartja a mondás. Nos, ez a kelt tésztáknál és a tervezőasztalon végzett munkára is igaz.
A kelt tésztákban ahhoz, hogy az élesztő dolgozni tudjon, időre van szüksége. Nem kell túl sok idő, mert különben túlkel a tésztánk, ami hiba, de éppúgy nem ad tökéletes eredményt az alulkelt tészta sem.
Ezeket a mondatokat egy az egyben át lehet fordítani a tervezésre is. Ha túl sok idő van rá, az sem jó, mert túl sokáig forgatja magában az ember, vagy forgatja magában a megbízó az adott problémát és mondjuk végeláthatatlan ötletelés kezdődhet.
Vagy éppen a mérnök-betegségnek is mondható, „Az még messze van” felkiáltással egy mondattal hátrébb tudja sorolni az adott feladatot az ember a többi között, mert túl sok idő van rá, majd mire odajut, hogy elkezdje, rájön, hogy rosszul mérte fel az időigényt, és eléggé sietni kell ahhoz, hogy be tudja fejezni a dolgot. Az eleve kevés tervezésre rendelkezésre álló idővel pedig a megfelelő körüljárás, így a problémára adott tökéletes válasz lehetősége csökken.
#6 A sütés
Laikusként a sütést gondoltam a legegyszerűbb feladatnak. Tulajdonképpen beteszem a tésztát a sütőbe, és ha kész, kiveszem. Messziről nézve ez igaz is, de ha kicsit belemerül az ember, akkor tudja, hogy ennél jóval összetettebb a dolog.
Hogy csak pár változót említsek, sütési hőfok, páratartalom, sütési idő, sütőedény… Ez mind befolyásolja a végeredményt, melyeket az adott tésztához jól kell megválasztani, különben kárba vész a befektetett munkánk.
Tervezésben ezt a fázist a tervek előállításának időszakához tudom hasonlítani. Amikor már szinte minden összeállt fejben, de valahogy elő kell állítani mindenről egy tervet. Fontos és kritikus időszak ez. Jó, ha tudjuk, hogy ki mire képes, ki miben hatékony, jól beosztani az időt, és tudni kell, hogy mikor kell rákapcsolni. Ha valamit elhibázol, könnyen megeshet, hogy nem sül meg a tészta, és a megbízó éhes marad… Azt pedig senki sem szereti…
#7 Miután megsült - az utógondozás fontossága
Ha bemegyek a pékségbe, és sikerül elcsípnem egy még langyos, jó illatú, repedezett héjú kenyeret, én mindig nagyon boldog vagyok. Tulajdonképpen szépnek és tökéletes munkának találom. Pedig például a repedezett héjhoz nem elegendő az, hogy megfelelő alapanyagokból, jól megdagasztva és tökéletesen kelesztve, majd formázva a megfelelő páratartalmú sütőbe toljuk a kenyerünket.
A sütés utáni utókezelést elhagyva nem lesz igazán jó a végeredmény. A kenyerünket minden esetben rácson illik hűteni, hogy ne nedvesedjen fel, ropogós maradjon a héj, illetve vízzel kell permetezni a felületét, hogy a héj repedései még inkább ki tudjanak alakulni. Egy nagyon jó, kenyér és kelt tészta könyvben azt olvastam, hogy amint kiveszed a sütőből a kenyeret, elkezd „beszélni”, azaz pattogni, ahogy a kenyér belsejéből a forró gőz utat tör magának a héjon keresztül, mely a „hideg” levegővel találkozik. Ez az egyértelmű visszajelzése annak, hogy mindent jól csináltunk.
A tervezési munka során ugyan ennyire gyorsan nem tudjuk meg, hogy jó munkát végeztünk-e, mert a plotterből kivett tervlap nem gőzöl, nem pattog, vagy ha igen akkor valami komoly baj van a nyomdával…
A visszajelzés ebben az esetben jóval később érkezik meg, a terveink megvalósításakor. Ha kevés kérdés érkezik, vagy egyáltalán nem kapunk egyet sem, akkor legtöbbször a tervünk jó. Ha nem fektetettünk elég munkát az előkészítésbe, vagy a tervek is összecsapva készülnek, természetesen több kérdést fogunk kapni a kivitelezőtől, és még az is előfordulhat, hogy bizonyos tervlapok korrekcióra szorulnak majd. Bárhogy is legyen, a tervek utóéletének követése, illetve a kivitelezők segítése terveink megértésében, megvalósításában nagyon fontos tervezői feladat.
Ugye, hogy végignézve az egyes lépéseket szinte nem is lehetett tudni, hogy mikor beszélünk kelt tésztáról és mikor a tervezésről? Döbbenetes a hasonlóság ;)
