Mivel alapvetően kíváncsi emberek vagyunk, próbálunk nyitott szemmel és füllel járni-kelni. Például nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy azok az ismerőseink és barátaink, akik külföldön próbálnak szerencsét, milyen tapasztalatokat szereztek. (Magyar) kolbászból van-e a kerítés, mi működik jobban vagy rosszabbul, mennyiben más a külföldi, hétköznapi mérnök-lét, szemlélet? A Világjárók blogposzt sorozatunk ötödik részében Pethő Márkot faggattuk ki. Olvassátok szeretettel a beszámolóját a londoni hétköznapokról, színes filctollakról és a badacsonyi borról!
Röviden mutatkozz be kérlek!
Pethő Márknak hívnak, ’86-ban születtem, jelenleg Londonban élek és dolgozom szerkezettervező mérnökként.
Hova jártál egyetemre, milyen végzettséged van, és hol dolgoztál Magyarországon?
A Budapesti Műszaki Egyetem építőmérnöki karán szereztem BSc diplomát 2010-ben, magasépítés szakon. Az BSc államvizsgát egy külföldi munka miatt el kellett halasztanom, így a mesterdiplomát csak némi csúszással, 2013-ban szereztem meg. Az MSc tanulmányok alatt egy kanadai cégnek dolgoztam, viszont mivel levelező képzés nem volt elérhető a BME-n, így csak nyaranta voltam Ontarioban, év közben pedig Budapestről végeztem a munkát. Ugyanennél, a most KGM Engineering néven ismert cégnél folytattam a diploma utáni otthoni pályafutásomat is, és a sikeres magyarországi munka eredményeként végül létrehoztuk a cég akkor még csak 2 fős budapesti irodáját. Akkoriban az iroda nem dolgozott magyarországi munkákon és mivel szerettem volna a magyar mérnöktársadalom vérkeringésébe bekerülni, közel két évet töltöttem az Unitef ’83-nál mielőtt újra külföld felé vettem az irányt.
Mikor költöztél külföldre, és mi volt a fő motivációd?
Mint akkoriban sokakat, engem is foglalkoztatott a külföldi munka gondolata. 2015-ben költöztem ide, amikor egyik testvérem már évek óta Londonban élt és egyik beszélgetésünk alkalmával említette, hogy mennyi toronydaru van a városban, és hogy szerinte ez egy kifejezetten érdekes város lehet építőmérnökként. Igaza volt, London teli van érdekesebbnél érdekesebb épülettel, látványos építészeti megoldásokkal, zsúfolt belvárossal, ahol egy zöldmezős beruházás szinte elképzelhetetlen, és a szabad építési területek hiánya miatt - kis túlzással - elmondható, hogy nincs építkezés, amelyik ne bontással kezdődne.
Mennyire volt könnyű/nehéz elhelyezkedni, mennyi időbe telt?
Nekem az egész folyamat a jelentkezéstől addig, amíg ajánlatot kaptam körülbelül két hétbe telt, és több helyről is kaptam pozitív visszajelzést. Igazság szerint már ezalatt a rövid idő alatt is volt interjú, amit lemondtam és mivel aláírt munkaszerződéssel érkeztem Londonba, nem mondhatnám, hogy az elhelyezkedés nehéz lett volna. Jelentkezni és a munkát megszerezni személy szerint nekem egyszerűbb volt és rövidebb ideig tartott, mint a döntést meghozni, hogy áthelyezzem a székhelyem egy másik országba.
Egy barátom azt szokta mondani, hogy építőmérnökként az embernek oda kell mennie és ott kell dolgoznia, ahol építkezés van. Akkoriban a nagy fejlesztések Londonra sokkal jellemzőbbek voltak, mint Budapestre vagy Magyarországra és azt hiszem többre vágytam, mint az a karrier, amit az akkori munkahelyemen magam előtt láttam, így némi gondolkodás után elhatároztam, hogy megpróbálom.
Hogy néz ki egy átlagos munkanapod?
A londoni átlaghoz képest kifejezetten közel lakom az irodához, így általában biciklivel járok dolgozni. Jellemzően 9-kor kezdődik a nap, 7,5 óra a hivatalos munkaidő, amit mi az irodában igyekszünk is betartani, bár azért vannak napok, amikor ez nem sikerül.
A londoni iroda fő profilja szállodák, lakó- és irodaépületek tervezése. Munkáink túlnyomó része design-build, támogatást nyújtunk a szerkezettervezésben a megbízónak, együtt dolgozunk a tervezői csapattal a teljes tervezési-kivitelezési folyamaton keresztül, gyakran az első tervektől kezdve az átadásig. Az én feladatom, hogy a szerkezet tervezése ütemterv szerint elkészüljön és a tervek időben a kivitelező rendelkezésére álljanak. Ez sok egyeztetést igényel az építészekkel, a megbízóval és más szakági tervezőkkel telefonon, e-mailben vagy személyesen, ami az időm nagy részét teszi ki. Időm maradék részében dokumentációkat készítek, a projektjeimen dolgozó más mérnökök és modellezők munkáját irányítom, és próbálok időt találni a tervezési feladatok elvégzésére.
Mi az, amiben a legnagyobb különbség van az ottani és a magyar munkahelyed között?
Az én otthoni tapasztalatom nem kifejezetten mértékadó. Rövid ideig dolgoztam Magyarországon, ezért nem biztos, hogy reális képem van a magyarországi helyzetről. Amit talán érdemes megemlíteni, hogy a tervezés és a BIM (legalábbis a mi irodánkban) teljesen el van szeparálva egymástól, a mérnökök rajzokat maximum kézi skicc szintjén készítenek, a BIM modellezők kezében van a modellek és rajzi dokumentációk elkészítése. Általában gyorsabb a tervezési folyamat annál, hogy egy kézben lehessen tartani a tervezést és a rajzolást, ezért szükség van ezeket párhuzamosan kezelni.
Mi az, ami a jelenlegi munkahelyeden jobban vagy rosszabbul működik?
A munkafolyamatokat, a szerződéseket, a rajzok tartalmát, szinte az egész tervezési és kivitelezési folyamatot jól bevált, minden tervezőre és alvállalkozóra kiterjedő módszerek és szokások szabályozzák nem csak a tervezési szabványok szintjén. A megrendelő pontosan tudja, hogy mit várhat el egy szerkezettervező irodától, a tervező tisztában van vele, hogy milyen részletekig kell a tervezést és a koordinációt más szakágakkal eljuttatni az egyes tervfázisokban.
A gyártók és kivitelezők szinte kivétel nélkül tervezési szolgáltatást is nyújtanak az általuk gyártott vagy beépített szerkezeti elemre, így a szerkezettervező mérnök csak a fő teherviselő vázra koncentrál. A fő szerkezethez csatlakozó elemeket csak koordinálja, de azok részlettervezése általában kívül esik a szerkezettervező szerződéses kötelezettségein.
Minden résztvevő tisztában van vele, hogy mi a feladata és mindenki csak azt csinálja, ami a felelősségi körébe tartozik. Ez általában nagyon gördülékeny és hatékony munkát eredményez.
Hadd hozzak egy eltúlzott ellenpéldát a magyarországi tapasztalatokból: személy szerint az erőforrások pazarlásának érzem, ha egy PhD fokozattal rendelkező mérnök rajzolja a gyártmánytervét egy olyan hídkorlátnak, amit a korlát gyártója is meg tudna rajzolni, amíg a mérnök már a következő Duna-hidat tervezi. Ez olyan, mintha az AC/DC gitárosát kérnék meg, hogy szerelje le a világítást a koncert után.
Mennyi kávét iszol meg egy nap?
A reggeleket egy kávéval kezdem, amit általában csak akkor duplázok délután, ha hosszabb a napom a megszokottnál.
A piszkos anyagiak. Azon a területen, ahol Te dolgozol, a Te tapasztalatoddal egy mérnök milyen fizetést tud hazavinni?
Viszonylag széles sávban változnak a szenior mérnöki fizetések. Ezen írás időpontjában körülbelül évi bruttó £40.000 és £70.000 közötti tartományban mozog a fizetés, a munkakör, a projektek és az azzal járó felelősség függvényében. A sáv felső részébe tartozók jellemzően saját projekteket és csapatot menedzselnek, valamint szintén jelentős ugrást jelent az MIStructE (Member of The Istitution of Structural Engineers) fokozat megléte, ami az Egyesült Királyságban leginkább elismert és számos országban elfogadott, szerkezettervező mérnököket tömörítő szervezet tagságát jelenti.
Ennek megszerzése egy meglehetősen hosszú folyamat, aminek része egy interjú, ahol bizonyítani kell a tagsághoz szükséges kommunikációs, műszaki és menedzsment tapasztalatok és készségek meglétét. Teljesíteni kell továbbá egy 7 órás vizsgát, amit úgy szoktak leírni, mintha egy egyheti irodai munkát sűrítenének egy egynapos vizsgába, amelynek a nehézségét talán jól érzékelteti, hogy több éve gyakorló mérnökök közül a sikeres vizsgázók aránya körülbelül 30%. Az MIStructE megléte feljogosít a Chartered rang használatára és jelentős presztízs értékkel is jár.
Ez a fizetés mire elég a kinti élethez?
A mostani élethelyzetemben elég a kiegyensúlyozott hétköznapokhoz.
Mit volt a legkönnyebb és a legnehezebb megszokni?
A magyarországi munkahelyemen talán csak egy toll volt az asztalomon, mindent CAD-ben rajzoltunk, a rajzolás szerves része volt a tervezési folyamatnak. Az első időszakban nehéz volt kezelni azt a kettősséget, hogy hogyan lehet komplex szerkezeteket tervezni úgy, hogy a tervezésnek a mérnök életében nem része a rajzolás, papíron számolnak és színes filctollakkal készítenek kézi skicceket. Először úgy éreztem, mintha London lemaradt volna pár évtizedet a technológiai fejlődésben. Azóta persze már tudom, hogy nem így van, de hozzá kellett szokni ezekhez a munkafolyamatokhoz.
Mi volt a legfurább/legviccesebb céges előírás, amivel (valaha) találkoztál?
Nem emlékszem ilyenre, ezek itt nem viccelnek semmivel :)
A munkáddal kapcsolatban mire vagy a legbüszkébb?
Jó érzéssel tölt el, hogy tavaly sikerült megszerezzem az MIStructE tagságot. Ezen kívül részt vettem és jelenleg is dolgozom moduláris szerkezetek tervezésén, amiben az irodánknak speciális tapasztalata és jelentős referenciája van. Ezek az épületek készre szerelt, közúton szállítható méretű elemekből a helyszínen egymásra daruzva épülnek fel, általában egy vasbeton merevítőmaggal stabilizálva.
Az épületek fejlesztője és kivitelezője az Egyesült Királyságban piacvezető. Nevéhez fűződik – többek között - az általunk tervezett 101 George Street Croydon-ban, ami az átadásakor a 44 emeletével a világ legmagasabb moduláris épülete volt. Szintén mi terveztük a most engedélyezés alatt álló 30 Marsh Wall-t, egy 47 emeletes toronyházat Canary Wharf üzleti negyedébe. Ezt a projektet a tervek szerint én vezetem majd az építési engedély megszerzése után.
Milyen tanácsot adnál annak, aki világot szeretne látni, és a szakmájában akar elhelyezkedni?
A szakmai kihívásokon kívül valószínűleg olyan helyzetekkel fog szembesülni, amik az otthoni életében annyira természetesnek tűnnek, hogy az ember hajlamos észre se venni őket. Mindent újra kell tanulni szinte a legjelentéktelenebbnek tűnő részletektől kezdve a város, a nyelv, a kultúra megismerésén keresztül az olyan hétköznapi kérdésekig, hogy honnan tudja az ember, hogy éppen fogadóirodába vagy egy bankba megy-e be, ha nem ismeri az adott intézmény logóját a bejárat fölött.
Hacsak nincs már kikövezett út az ember előtt vagy segítség akár a cég, egyetem, vagy ismeretség révén, akkor időbe telik megtanulni otthonosan mozogni és stabilizálni a hétköznapokat, és ez részben igaz a szakmai életre is. De a kérdésre válaszolva azt tanácsolnám, hogy érdemes felkészülni, hogy a váltás valószínűleg nem lesz zökkenőmentes és nem feltétlenül egyszerű ugyanolyan lendülettel, ugyanott folytatni egy másik országban, mint ahol otthon abbahagyta az ember.
Mi az a segédlet/egyetemi jegyzet, amely országhatárokon átívelően segített Téged?
Az otthon nagyon jól ismert InterCAD Kft által fejlesztett AxisVM közel 12-13 éve kíséri az életem. Használtam több végeselemes programot, de nem találtam olyat, amivel a hétköznapokban szívesebben dolgoznék. A londoni irodát is teljesen „megtérítettem”, most már itt is mindenki ezzel a szoftverrel tervez.
Mi az, ami nagyon hiányzik itthonról, és mi az, ami nagyon nem?
Sokszor hiányzik a magyar valóság, a magyar kultúra, egy-egy jó borozás Badacsonyban, egy bográcsozás a családdal vagy barátokkal, viszont nem hiányzik a politika és közélet.
Ha visszarepülnél az időben és újra dönthetnél, hogy kimész, vagy maradsz, hogy döntenél?
Újra belevágnék, és ennek szakmai és személyes oka is van. Úgy érzem, hogy otthon statikus lennék, itt szerkezettervező mérnöknek érzem magam, ami a szakmában sokaknak egy és ugyanaz, számomra viszont lényeges különbség. Szakmailag itt sokkal nagyobbnak érzem a mozgásteret, ami a piac és a projektek méretéből is egyenesen következik. Otthon egész egyszerűen nincsenek, vagy csak limitált számban vannak jelen olyan tervezőirodák és projektek, mint itt.
A szakmai szempontokon kívül érdekes megtapasztalni egy másik, sok szempontból jól működő társadalom életét is.
Ezt olvastad már? A Világjárók sorozatunk korábbi írásai:
Világjárók - Török Viki
Világjárók - Karen
Világjárók - Szelechman Zoli
Világjárók - Boros Vazul
Ha lenne egy időgéped, akkor melyik korban lennél szívesen mérnök?
Szívesen megnézném, hogy zajlik majd a szerkezettervezés 30 vagy 50 év múlva, amit a velem egyidős mérnökök talán még meg fognak tapasztalni.
Kolbászból van a kerítés?
Az gondolom, hogy sehol nincs ingyen vacsora. Mindenhol fel kell kelni reggelente és teljesítményt kell letenni az asztalra, viszont ezt könnyebb megtenni akkor, ha nem kell rendszeresen megküzdeni a hétköznapok súlyával.
Tervezed, hogy visszatérsz Magyarországra?
Magyarország egy magyar embernek mindig egy vonzó opció.